Úgy mondják, jókedvében teremtette az Isten a Felső-Tisza vidékét, hogy az illatos csöndben elgyönyörködjön folyói ezüst ragyogásában, a természet pazar bujaságában. Szinte érintetlenül meg is őrződött e táj páratlan gazdagságból, mert a vizeiből, erdőiből, földjéből élő nép vigyázott rá.
Itt nincsenek gyárak, füstös kémények; csak tiszta levegő, a szőke Tisza, selymes strandfövenyek, mesélő holtágak, susogó erdők, zamatos gyümölcsöket termő fák, virágos rétek, ritka ősgyepek, jégkorszaki rekvizitumok, másutt már kihalt vagy kihaló növény- és állatfajok, kutatásra csábító tájvédelmi körzetek.
A Szatmár–Beregi-síkság méltán lehetne a világörökség része, hiszen sok mindenben egyedülálló Európában, de még a világon is. Ahogy a Nyírségből, amely a nyugati oldalát határolja, elindulunk, a települések arculata, hangulata alföldiből felvidékire, majd a táj és a növényvilág is erdélyire változik.
Rendkívül gazdag néprajzi értékekben: még állnak ősi formájú házak, faragott gémeskutak a falvakban.
Magyarországon sehol sem látható ennyi fa harangtornyos festett belsejű templom, köztük a magyar parasztbarokk csodálatos alkotása, a világhírű tákosi “mezítlábas Notre Dame" a vámosatyai, lónyai középkorban épült, szépen díszített templomok.

A hajdan számtalan, amolyan istenházának tekintett szárazmalom közül csak a tarpai járgányos szárazmalom maradt meg restaurált formában. Méltán nagyhírű és nevezetes, a ma is működőképes túristvándi vízimalom. Európában egyedülálló a Szatmárcsekén található református temető: emberarcú, faragott fejfái csónakban fekvő embert szimbolizálnak. Páratlan, lenyűgöző látvány mind.
SA tiszai árvízieken kívül, bár nincsenek nagy történelmi emlékművek, mégis historikus nevezetességű vidék ez. 1100 esztendeje ezt a tájat pillanthatták meg először a Kárpátok hágóin át bevonuló honfoglaló magyarok.
A legenda szerint itt élt Katona József Bánk bánja és Tiborca. Tarpáról és a környező falvacskákból indultak meg Esze Tamás talpasai a szabadságharcba. II. Rákóczi Ferenc 1703. július 18-án Naményban adta ki azt a pátenst, amelyben fegyverbe szólította a vármegyék nemességét. Hercegek, grófok, bárók lakták a pompás kastélyokat, udvarházakat, ide járt a nemesség színe-java vadászni és mulatozni...
Költőket, írókat, művészeket szült és ihletett e vidék, ahol a nyílt szívű nép még ma is a legszebb, legízesebb magyarsággal beszél. Tiszacsécsén látta meg a napvilágot Móricz Zsigmond, Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Szatmárcsekén írta legszentebb nemzeti imánkat, a Himnuszt. Mindez csak ízelítő, vázlatrajz mindabból a rabul ejtő, ritka szépségből és gazdagságból, amely a vidéket jellemzi és amelynek felfedezésére bujkáló ösvényeken, autóutakon vagy csillogó vizeken tisztelettel várjuk olvasóinkat.
 

A Vámosatyáért alapítvány több éve működik közhasznú szervezetként és köszönettel várja, fogadja a községben élők helyzetének javítására tett felajánlásaikat, adójuk 1%-át.

Vámosatyáért érték-, természet és környezetvédelmi alapítvány

Adószáma: 18816563-1-15

Köszönjük az 1%-okat, a 2009. évben részünkre átutalóknak az intézkedését. A közel 90.000 Ft összegű támogatást a Gyöngyvirág Asszonykórus ruházatának biztosítására és a Tájház karbantartására fordítottuk közhasznú tevékenységünk javítása érdekében.

Hamarosan látogatható a Látványtár a Büdy Mihály Tájházzal szemben.

további részletek ide kattintva

Testvért választott Vámosatya

Öt évvel ezelőtt „Csipkerózsika álmából” felébresztette Szász József polgármester és a helyi közösség a Vámosatya határában álló Büdy Várat romjaiból és a község a falusi turizmus kifejlesztésének útjára lépett.

A dr. Berényi László irányításával működő lelkes csapat tájházat épített, rendezett be és tudatos fejlesztésbe kezdett.

A régészeti feltárással párhuzamosan látogathatóvá tették a várat és környékét a közmunkások.

A község csatlakozott a Vámos nevű települések Szövetségéhez és évente többször rendezvényeket tartanak a különböző tagoknál. Az érdeklődők azóta a Bockereki erdőben erdei tanösvényen túrázhatnak.

A községben két vendégfogadásra alkalmas színvonalas szálláshelyet alakított ki két vállalkozó kedvű család.

A látogatók az árpád-kori templom nyugalmat árasztó csendjében szemlélhetik a középkorban felújított berendezést a béke és nyugalom szigetén.

2010. március 15-re dr. Berényi László tervei, álmai alapján elkészült történelmi emlékparkot avatták fel a vámszedés helyén, az iskolások színvonalas műsorával. Éled a falu. A helyi asszonyok énekkarából azóta megalakult a Gyöngyvirág asszonykórus, ma már komplett műsoruk van.

A hétvégén, 2010. szeptember 5-én az emlékpark kiegészült egy újabb kopjafával. A Vámostaya és Vámosgálfalva (RO) címerét tartalmazó akácból népi iparművészek által faragott kopjafát avatott Szász József polgármester és román kollégája, Keszeg István, az ünnepi testületi ülést követően.

Az emlékparkban a társközséget és a községet bemutató táblákat helyeztek el és avattak fel a Vám és Pénzügyőrség, a Vámostelepülések Szövetségének képviselői, valamint a polgármesterek. Vámosgálfalva küldöttsége ajándékként hasonló ismertető táblákat vihetett haza a vendégfogadás élménye mellett.

Az ünnep szónoka a község díszpolgára volt. Előadásában a történelmi múltról az alábbiak szerint adott számot.

Képek és további részletek ide kattintva érhetőek el.

	Megnevezés	Szakágazat száma
5.1.	Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége	841105
5.2.	Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai	841116
5.3.	Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai	841192
5.4.	Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése	682000
5.5.	Lakás-, kommunális szolgáltatások igazgatása	841218
5.6.	Egészségügy igazgatása	841212
5.7.	Szociális és jóléti szolgáltatások igazgatása	841215

Megnevezés	Szakfeladat  száma
Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége	841126